A jövő gyümölcse a tüskétlen szeder!

A tüskétlen szeder amerikai növénynemesítők munkáját dicséri. Az amúgy is változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a vad szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, életképes hibrideket képeznek, melyek megtermékenyülés nélkül is termést, magokat hoznak, úgy is mondhatjuk, hogy ezek a növények önmaguk klónozására képesek. Angliában, 1938-ban állították elő az első tüske nélküli, termesztésre alkalmas fajtát, a Merton Thornlesst, aztán erre a fajtára alapozva indult meg az Egyesült Államokban egy eredményes nemesítő tevékenység. A manapság legelterjedtebb termesztett fajta a Thornfree.

Tájainkra Hollandiából került. 

Erőteljes hajtásai nem tövisesek, fürtökben termő „bogyói” nagyok, fényesek és bogárfeketék, lédúsak, savanykás, édes ízük üdítő.

A tüskementes szeder fajták is hasonló termőhelyet kedvelnek, mint a vad változat, a hűvösebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú területeken érzik jól magukat, kissé fagyérzékenyebbek, fagyzugos és túlzott felmelegedésre hajlamos területekre ne ültessük.

A szeder igen erőteljes növekedésű, széles sövényben terem. Erős, magas támrendszer szükséges a vesszők s a majdani termés megtartásához.

A tüske nélküli szeder ősszel és tavasszal telepíthető. A tavaszi telepítés biztonságosabb. Haszonkertben 2,5-3 méter sortávolságra, 1,5-2 méter tőtávolsággal ültessük. Telepítéskor 35-45 cm mélyen forgassuk meg a talajt.  Alaptrágyaként javasolható 500 kg/100 m2 szerves trágya.

Tartóoszlopnak használhatunk 3 m hosszúságú, kb. 14-16 cm átlag átmérőjű érett akácfakarókat, amelyeket a szilárdítás és a talaj fagyhatása miatt, 80-90 cm mélységbe kell beásni és tömöríteni. A végálló oszlopokat kitámasztjuk vagy kirögzítjük. A dróthuzalokat kifeszítjük, és az oszlopok egyik, majd másik oldalán váltakozva, a talaj tól 0, 100, 150, 200 cm-es magasságban U szeggel rögzítjük.

A telepített növényeket ültetéskor metsszük vissza 2-3 rügyre.

Az első év végén az egy vagy két fejlődött vesszőt 4-8 rügyre csípjük vissza december-februárban (a korai fakadás miatt).

A második év végén az előző évben meghagyott 4-8 rügyes vesszőket – amelyek már a nyáron teremtek – tőből eltávolítjuk. A nyár közepétől fejlődött hajtásokból kialakult vesszőkből általában a két legerősebbet hagyjuk meg, és 1,5-2 méteres hosszúságra vágjuk vissza.

A harmadik év végén a letermett vesszőket tőből eltávolítjuk, és az újonnan kifejlődött hajtásokból megfelelően fejlett 2-4 vesszőt hagyunk meg 2-3 m hosszúságban. A meghagyott vesszőket a huzalokra kötözzük.

A növények gondozása egyszerű, csak a sorok és a sorközök gyomtalanításáról gondoskodunk. Ügyeljünk arra, hogy a nyár közepétől erősen fejlődő hajtásokat – mivel ezek törésre hajlamosak – kötözzük a huzalokhoz. A túlburjánzott tövekről a gyengébb vesszőket tőből távolítsuk el.

Rovarkártételt a növényen még nem észleltek, fagymentes, téli hónapokban 3-4%-os báriumpoliszulfid 45-ös téli lemosó permetezése ajánlatos. 

Augusztus elejétől szeptember közepéig-végéig érik. Időjárástól függően 2-3 naponként szedhető. Nem utóérő gyümölcs, csak a teljesen érett, fénylő, fekete, könnyen leválasztható gyümölcsöket szabad leszedni.

A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokratész korában is említik jótékony hatását. Az 1500-as években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták.

Tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség ízében van, Különösen gazdag aroma- és színanyagokban, antioxidáns flavonoidokban.100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne. Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, fólsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk de finom szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vanília fagylalt mellé nagyon ízletes. A gyümölcsnek is gyógyhatásavan, a belőle préselt friss lé segít vérszegénység, lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen.

A fekete szeder levele galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz. A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. 

Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket.

A szeder levelének csersavtartalmát bőrfeldolgozásra alkalmazták. Egykor szárított leveleiből és fiatal hajtásaiból barna színek előállítására szolgáló festékanyagot nyertek. 

Erdei gyümölcsös –tejszínes torta (sütés nélkül)

Hozzávalók: 6 dkg margarin, 35 darab babapiskóta 1 csomag zselatinpor, 40 dkg erdei gyümölcs (lehet vegyesen is: málna, szeder, áfonya), 4-5 evőkanál cukor, 20 dkg tehéntúró, 5 dl tejszín, 1 dl tej, 1 evőkanál instant kakaópor.

Elkészítése: A margarint megolvasztjuk. 10 darab babapiskótát nejlonzacskóba teszünk, majd a zacskó száját gumival összefogjuk, és a piskótát sodrófával összetörjük. A piskótamorzsát összedolgozzuk a már kissé kihűlt, ám még folyékony margarinnal, és az alján sütőpapírral kibélelt 26 cm-es, kapcsos tortaformába nyomkodjuk. Legalább fél órára hűtőszekrénybe állítjuk. Közben a zselatint elkeverjük hideg vízzel. A gyümölcs 85%-át botturmix segítségével pépesítjük, majd hozzákavarjuk a cukrot és a tehéntúrót. A tejszínt kemény habbá verjük és 1/3 –át félretesszük díszítéshez. A zselatint gőz fölött feloldjuk, először elkeverjük 2-3 evőkanál gyümölcsös masszával, majd a többi gyümölcsös-túrós keverékhez vegyítjük. Ezután gyors mozdulatokkal a tejszínhabot adagonként a dermedő túrós gyümölcsös krémbe forgatjuk. Kirakjuk a piskótamorzsás tortaalapot egy sor piskótával, meglocsoljuk kakaóval, rákenjük a krém felét, majd újra egy sor piskóta, locsolás és még egy adag krém kerül rá. Egy éjszakára hűtőbe rakjuk, majd másnap levesszük a tortakarimát és tetszés szerint díszítjük.

György Ottilia, Csíkszereda

Forrás: KERT-ÉSZ MAGAZIN